A cseh kocsmák a társadalom szövetében

 Röviden már többször is írtunk a Hetedik Lépcsőben arról, hogy a csehországi sörfőzdéknek/sörözőknek lényegesen nagyobb a társadalmi szerepvállalása, beépülése a társadalom szövetébe, mint sok más országban, akár nálunk is. Személyes tapasztalatainkat egy most lezárult, húsz éven át tartó cseh akadémiai kutatás is megerősítette.

 Mielőtt azonban mélyebbre ásnánk magunkat a cseh kocsmák társadalmi szerepének elemzésében, érdemes megjegyezni – és figyelembe venni – azt is, hogy az országban jelenleg működő sörfőzdék területi (és lakossági) eloszlása meglehetősen egyenletes. A Magyarországnál kisebb (78 ezer km2) területű, de több mint egymillióval népesebb országban 2024 őszén 581 sörfőzde működik. Nem tévedhetünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy nincs az országnak olyan pontja, amelynek 25-30 kilométeres körzetében ne működne legalább egy sörfőzde. A legsűrűbben persze a nagyvárosokban vannak – Prágában nagyjából ötven, majd a következő kilenc-tíz legnépesebb településen a következő ötven.

Ugyanakkor a statisztikákból az is kiderül, hogy a kisüzemi sörfőzés részesedése a teljes csehországi termelésből alig éri el a 4 százalékot, vagyis összesen 800 ezer hektoliter körül van. Ez egyben azt is mutatja, hogy a kisüzemi főzdék jelentős többsége tényleg nagyon kicsi, legalább a felüknek az éves termelése az ezer hektolitert sem haladja meg. Ez a „mennyiséghívők” számára viccesen kis kapacitás a valóságban nagyon nagy dolog, ugyanis ezek a sörfőzdék azok, amelyek együtt élnek a helyi közösségekkel, beépülnek a „társadalom szövetébe”, képviselve azt, ami az úgynevezett sörforradalom (egyik legfontosabb) célja volt valamikor ötven évvel ezelőtt. A kisüzemi sörfőzdék – a sörözőik közvetítésével – valamiféle „szolgáltató sörfőzdék” lettek, vagyis nem csak sört kínálnak a fogyasztóiknak (elsősorban a helyi közösségeknek), hanem találkozási pontot, kulturális programokat és közösségi teret is. Ezt a főzdesörözőkből indult attitűdöt pedig számos (főzde nélküli) söröző is átvette/átveszi, amint azt az akadémiai tanulmány és a saját tapasztalataink is megerősítik. Mindezek egyben választ is adnak azoknak, akik az utóbbi években folyamatosan a kocsmák eltűnését vizionálják. Nem eltűnnek a kocsmák, sokkal inkább átalakulnak a fogyasztói igényeknek megfelelően. Aki pedig erre nem képes, az valóban bezárhat.

 Mit mond a tanulmány?

 A Cseh Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének Közvélemény-kutató Központja 2004-ben indította A sör és a kocsmák a társadalomban elnevezésű, az egész országra kiterjedő kérdőíves felmérését. Ebben a csehek és a kocsmák viszonyáról érdeklődtek: miért vagy épp miért nem járnak kocsmába, mik az elvárásaik a sörözőkkel szemben, kikkel járnak legszívesebben kocsmába, mennyire tartják a sört és a sörözőket a cseh kultúra és hagyományok részének – csak hogy néhányat említsünk a kérdések közül.

A felméréseket évente megismételték, az első húsz év eredményeit pedig nemrégiben ismertették a sajtóval.