A húsvét – csehül velikonoče – kétségtelenül egyházi eredetű, ám az ünnepi szokások keverednek a pogány tavaszünnep rituáléival. A húsvéti népszokásokban több keresztény szimbólum is megtalálható: a kereszt; a bárány (isten báránya); a barka, mint a tavasz és azon pálmaágak szimbóluma, amelyekkel Jeruzsálem lakói üdvözölték Krisztust, és a pogány rituáléból átvett nyúl, ugyancsak a tavasz jelképeként. A tojás az élet kezdetének és a háziállatok szaporulatának a szimbóluma, a pirosra festés pedig állítólag Jézus vérét jelképezi. Szokás a tojásokra minták festése is, a csehek azonban talán egyszerűbb, de ugyanolyan szép motívumokkal díszítik a hímes tojásokat – ráadásul azokat gyakran barkaágakra aggatják –, mint karácsonykor a fenyőfára a díszeket.
Szóval elég sok a hasonlóság. Ami jelentősen különbözik a magyarországi rituáléktól, talán pont a legfontosabb: a húsvét hétfői szokás. Amíg nálunk a legények hideg vízzel – mivel a víz megújít és megtisztít – (modernebb időben kölnivel vagy parfümmel) öntözik meg a lányokat, addig a csehek egészen másképpen közelednek a kiszemelt lányokhoz. Vékony fűzfavesszőkből az ünnepet megelőzően pomlázkát, azaz korbácsot készítenek. A fél métertől két méterig terjedő hosszúságú korbácsok vastagabb végére markolatot fonnak, az ostor „hegyébe” pedig színes pántlikákat tűznek. Húsvét hétfőn a fiúk, férfiak meglátogatják a számukra kedves lányokat és asszonyokat, majd finoman megvesszőzik (elfenekelik) őket, miközben ünnepi dalocskát vagy versikét adnak elő. Arra azért vigyáznak, hogy a korbácsolás ne legyen fájdalmas, hiszen nem az a cél, hanem – a locsolkodáshoz hasonlóan – az életerő átadása. A lányok a produkcióért cserébe – köszönetük és megbocsátásuk jelképeként – színes vagy feldíszített tojást adnak a fiúknak. Különösen Dél-Csehországban díszítik nagyon szépen a tojásokat.
Az ételek egy része is a keresztény hagyományokból ered. Így például különféle formájú és ízesítésű húsvéti kalácsokat sütnek (még bárány alakút is!), de főznek lencsét, borsót és babot is, és ugyancsak népszerűek ilyenkor a töltött húsok és tészták.
Húsvéti zöld sör
A húsvétot megelőző Nagyhét egyik jeles napja a zöldcsütörtök. A népszokás szerint ezen a napon zöld böjti ételeket esznek, leginkább olyasmit, ami ilyenkor már terem. A zöldcsütörtök az utolsó vacsora emlékének ünnepe, vélhetően a 12. század végéig használt zöld színű miseruhára utalhat. A hagyomány szerint ezen a napon főleg spenótot, salátát esznek, sőt fiatal csalánt is főznek. Talán ez adta a sörfőzőknek is az ötletet, mi lenne, ha az ünnephez illő színű sört főznének?
Csehországban zöld sört 1998–99-ben főztek először a prágai Pivovarsky Důmban különböző növényi kivonatok hozzáadásával. Az eukaliptusztól kezdve többféle zöld növénnyel próbálkoztak. Végül a csalán lett a nyerő, mivel a csalános sör (kopřivové pivo) a főzde szortimentjének stabil, egész évben kapható tagja lett. Az ezredfordulót követően azután egész sor sörfőzde – kicsik és nagyok egyaránt – állt neki Csehországban a zöld sör főzésének.
A nymburki sörgyárban sokáig ellenálltak a kísértésnek, és csak klasszikus cseh söröket főztek, mivel Bohumil Hrabal is ezt hagyta rájuk örökül: „Aztán jól bánjanak ám nekem az én kis sörgyárammal!”
Most azonban a fogyasztók szó szerint kikövetelték a zöld sört is, ezért az idei húsvétra újdonságként elkészítették a Postřižínské Zelený Velikonoční Ležákot, a zöld húsvéti lágersört. Ez egy 4,7% alkoholtartalmú, könnyen iható valódi láger, kiegyensúlyozott komlóaromákkal és finom keserűséggel.
P. L. – V. Gy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése